- Mit érzett, amikor a spártai célba érkezvén megérintette Leonidasz király szobrát?
- Hatalmas örömöt és egy jó nagy adag fáradtságot. Amolyan jólesõ fáradtság és öröm keverékét.
- Mikor döntötte el, hogy rajthoz áll a Spartathlonon?
- Idén tavasszal, a sárvári 12 órás futóverseny után. Azon a félnapos versenyen 107 kilométert futottam, és mivel minden jól ment, úgy éreztem, hogy ennél hosszabb távot is kipróbálhatok. A sárvári volt az elsõ ultraversenyem, elõtte a maratoni volt a legnagyobb táv, amit teljesítettem.
- Hogyan készült fel a spártai megmérettetésre?
- Hosszú teljesítménytúrákon vettem részt a Mátrában (56 km), Kiskõrösön (70 km-es túra), az „Ember a gáton” elnevezésû éjszakai teljesítménytúrán (Csongrád - Szeged 72 km). Hétközben napi 20 kilométeres futások szerepeltek a programban, a hétvégéken pedig jöhettek az ennél hosszabb távok. És természetesen az összes idei futóverseny a Spartathlonra való felkészülésem egy-egy fontos állomása volt: a sárvári 12 órás és a csákvári 6 órás verseny, a bécsi 100 km-es verseny és a salzburgi maraton úgyszintén. Indultam az Ultrabalatonon is (a 212 km-es ultramaratoni futóverseny résztvevõi Tihanyból indulva futják körül a Balatont - a szerk.), ám itt 180 kilométer után sérülés miatt fel kellett adnom a versenyt.
- És fejben hogyan lehet ráhangolódni a Spartathlonra?
- Olvastuk a görögországi versenyrõl szóló internetes fórumot, az élménybeszámolókat, sokat kérdezõsködtünk, összegyûjtöttük a fontos információkat, tapasztalatokat, megpróbáltunk a lehetõ legjobban felkészülni a ránk váró megpróbáltatásokra.
- Milyen volt a görögországi verseny belülrõl? Hogyan érezte magát miközben Athénból Spártába futott?
- Jól éreztem magam. Nem voltak különösebb gondok, próbáltam élvezni a futást. Néztem a tengert, csodáltam a természetet, próbáltam nem gondolni az elõttem álló irdatlan távra. Az éjszakai futás nagyon jó volt, végre nem tűzött a nap, a hûvös idő kellemes volt.
- Mikor voltak holtpontok?
- Az elsõ holtpont a századik kilométer környékén volt, de szerencsére hamar túlvészeltem. A második holtpont 220 kilométer környékén „érkezett”. Ekkor már elõjöttek a fájdalmak. Picit megijedtem attól, hogy úgy járok, mint az Ultrabalatonon, hogy a fájdalmak miatt nem tudom folytatni a versenyt. Szerencsére a gyorssegély hatásos volt: spray a lábra, lelket öntöttek belém, a fájdalom megszûnt, mentem tovább Spártába.
- Melyik volt a legnehezebb szakasz a versenye?
- A vége. Az utolsó 50-60 kilométer nagyon nehéz volt. Dombos-hegyes, kopár, sziklás területen kellett futni, holtfáradt voltam, de tudtam, hogy itt nincs mese, menni kell elõre!
- Okozott-e gondot a szintidõ? Az, hogy 36 órán belül kell lefutni a 246 kilométeres Athén - Spárta távolságot?
- Nem okozott gondot. A z utolsó kilométereken azért is vettem kényelmesre a tempót, mert akkor már tudtam, hogy idõben célba érek.
- Mennyi idõ alatt lehet kipihenni a fáradtságot?
- Ez a második hét a verseny után, és az az igazság, hogy még fáradtnak érzem a lábaimat. Nem tudom, hogy mennyi idõ alatt lehet ezt kipihenni.
- A jövõbeli tervek között szerepel-e az újabb indulás a világ leghíresebb ultramaratoni futóversenyén?
- Ami biztos: folytatom az ultrafutást. Úgy látszik, ezek az extrém távok nekem valók. Indulok majd a Spartathlonon is, de nem jövõre. Majd egyszer, valamikor. Az idei eredményeknek köszönhetõen bekerültem az ultrafutó magyar válogatottba. Remélem, hogy a jövõben Európa- és világbajnokságokon képviselhetem szülõvárosomat, Baját és Magyarországot.
Lõrinczi Csaba
***
Mi az a Spartathlon?
A Spartathlon egy 246 kilométeres ultramaratoni futóverseny Görögországban, Athén és Spárta között. Az 1983 óta évente rendezett verseny szeptember utolsó péntekén rajtol: a futók az Akropolisz lábától Leonidász király Spárta fõterén álló szobráig futnak. A Spárta és Athén közötti futás vélhetõen a sporttörténelem legnagyobb múltra visszatekintõ versenye, korban még a maratoni futást is megelõzi. A Spartathlon a világ leghíresebb ultramaratoni versenye. Az útvonal: Athén - Korinthosz (78,5 km) - Asszosz (100 km) - Nemea (124 km) - Argosz - Argolida - Árkádia - az 1200 m magas Parthenion hegy megmászása (164 km) - Tegea (195 km) - Spárta (246 km). A Spartathlon teljesítõit, a spártai hõsöket óriási tisztelet övezi Görögországban. Az esemény olyan, mint egy másfél napos Tour de France, az út mentén szurkolók biztatják a futókat, külön kis ünnepségeket rendeznek az útvonal mentén fekvõ városokban. A célba érõ futóknak meg kell érinteniük Leonidasz spártai király szobrának talapzatát, ezt követõen olajággal koszorúzzák meg õket és az Evrotasz folyóból hoznak nekik vizet (úgy, mint az ókori olimpiai bajnokoknak).
NÉVJEGY
Horváth Mónika 1966-ban született Baján. Gyógypedagógus, 2 gyermek édesanyja. Hobbija: futás. Fontosabb sporteredményei: aranyérem a csákvári 6 órás futáson (2007), ezüstérem a sárvári 12 órás futáson (2007), ezüstérem a bécsi 100 km-es futáson (2007), spártai hõs (Spartathlon 2007, Görögország).
Egy pillanatkép az örökkévalóságnak. A pillanat, amikor Horváth Mónika spártai hõs lett: a bajai ultrafutó megérinti Leonidasz király szobrát Spárta fõterén. 
komment-dot-kom