"Amikor átléptem a határt Progreso-nál, olyan érzésem volt, mintha Törökországban lennék. Az eddig látottak közül ugyanis Törökország a kedvencem. Ébredés után átsétáltam a szomszédos grapefruit ültetvényre reggelit szedni. Kaja után beugrottam a postára, majd elindultam a határátkelõ felé. Mielõtt átkerekeztem volna a Rio Grande egyik kis hídján, megálltam és megebédeltem az út melletti mexikói étteremben. Átlépésnél meg sem állítottak. Igaz, elõtte ötven dollár hídpénzt fizettem az amerikai oldalon. Utána úgy gurultam át Mexikóba, mintha beugranék a városba Baján. Miután lepedáloztam a hídról, Nuevo Progreso nevû kisváros forgalmas fõutcáján találtam magam. Az autók egymásba értek, minden keresztezõdésben egy rendõr állt, sípolt és mutogatott össze-vissza. "
Miről szól a Bajai Tekergő Amerikában? Egy bajai fiatalember lenyűgöző utazásáról és és kalandjairól az Amerikai Egyesült Államokbeli Texasból - Mexikón és Közép-Amerikán át - Kolumbiáig.
Részlet a 2. részből: Progreso – Ciudad Mantre – Tamazunchale
"Az elmúlt négy napról majd késõbb mesélek. Meglátogattam négy környékbeli falvat és városkát, fotóztam az egyik 10000 lakosú város 735 kocsmájának egyikében, azték (Huastec) zenét vette magnóra. Aid elárulta, hogy Magyarországról jöttem, s a zenészek azon nyomban kiötlöttek egy nótát számomra. Holnap indulok tovább. Elõzetesként csak ennyit errõl a négy napról: ha holnap véget érne a túra, akkor is sikeresnek mondanám. Tizenhárom éves korom óta ilyesmirõl álmodoztam. "
komment-dot-kom